Mi történik a pszichológusnál? – 7 tévhit a pszichológusokról

A pszichológusokról és az általuk végzett munkáról szinte mindenkinek van valamilyen elképzelése. Mennyire fedik ezek az elképzelések a valóságot? Az a tapasztalatom, hogy számos tévhit kering a köztudatban a pszichológusokkal kapcsolatban, ezért összegyűjtöttem az általam hallott leggyakrabban előforduló téves elképzeléseket ebben a témában.

  1. A pszichológus nem csinál semmit, csak hallgat és hümmög.
    A pszichológus munkájának valóban fontos része, hogy odafigyeljen és elfogadóan meg tudja hallgatni a másikat, de ez még korántsem minden. A pszichológusok többsége számos módszert, technikát elsajátít, amiből aztán kiválasztja az adott személy számára az adott helyzetben a legmegfelelőbbet, és azt alkalmazza. Csak néhányat említve a módszerekből a teljesség igénye nélkül: autogén tréning, KIP, NLP, ego state, kognitív terápia.
  2. A pszichológus meggyőzi a kliensét a viselkedése káros voltáról, majd rábeszéli, hogy máshogy érezzen, gondolkodjon, viselkedjen.
    A pszichológus nem kéri számon a hozzáfordulókon, hogy miért éreznek, gondolkodnak, viselkednek úgy, hogy az szenvedést okozzon nekik. Abból indul ki, hogy addig is mindenki a tőle aktuálisan telhető legjobb megoldási stratégiát választotta. A konzultáció(k) során áttekintik a meglévő megoldási eszköztárat, és együtt mérlegelik a változtatási lehetőségeket.
  3. A pszichológus tudja a biztos megoldást, és megmondja, mi a teendő.
    A pszichológus soha nem mondja meg, hogy a kliensének mit kell tennie. Ugyan elterjedt az a kifejezés, hogy „pszichológiai tanácsadás”, ez mégsem konkrét értelemben vett tanácsadást, hanem inkább tanácskozást jelent: ilyenkor átbeszélik a problémákat, a továbblépési lehetőségeket, megkeresik a rendelkezésre álló erőforrásokat. A pszichológus a döntések meghozásában segít, de nem ő dönt, ill. megtanítja a klienst eligazodni az adott élethelyzetben, és saját erejéből megtalálni a megoldást, majd végigmenni az ahhoz szükséges lépéseken.
  4. Pszichológushoz az életképtelen, gyenge emberek járnak.
    Ennek az elképzelésnek többnyire az ellentéte igaz: az életükért felelősséget vállaló, a változásért tenni akaró emberek keresnek pszichológiai segítséget, akik valamilyen életterületen elakadtak, és szeretnék kezükbe venni a sorsuk irányítását.
  5. Amikor a pszichológus valamilyen módosult tudatállapotot alkalmazó módszerrel dolgozik (pl. relaxáció, imagináció, hipnózis), a kliens közben öntudatlanul, ájultan fekszik.
    Ez az elképzelés a filmekben ill. színpadon, show-ként bemutatott hipnózisoktól ered, ahol a hipnotizőr delejes mágusként irányítja a hipnotizált személyeket, akiket különböző cselekedetekre vesz rá, és miközben ezeket végrehajtják, bábként mozognak, viselkednek. A valóságban a módosult tudatállapotok ennél sokkal kevésbé misztikusak: módosult tudatállapoton a mindennapi éber állapottól való eltérést értjük, ami lehet alvás, az elalvás előtti állapot, vagy akár egy délutáni álmodozás is – mindenki naponta átéli ezeket. Terápiás helyzetekben ellazult állapotot idéznek elő, miközben az átélő személynek az öntudata végig megmarad, tudatában van annak, ami vele történik, és továbbra is akarata szerint cselekedhet.
  6. Módosult tudatállapotban a pszichológus olyan parancsokat ültet be a kliensbe, amikkel ő nem ért egyet, nem akarja.
    A pszichológus nem ültet be semmilyen parancsot a kliens akarata ellenére. Ahogy az előző pontnál már szó volt róla, a módosult tudatállapotot átélő személy öntudata, akarata végig megtartott, így ha esetleg mégis olyan mondatot hallana, amivel nem ért egyet, lehetősége van tiltakozni ellene.
  7. Egy jó pszichológus 1-2 alkalom alatt megoldja a problémákat.
    Valóban vannak olyan problémák, amelyek feloldhatók egy-két alkalmas konzultációval, az esetek többségében azonban ennél többre van szükség. Az önismeret elmélyítése egy hosszabb folyamat és fokozatosan hozza el a változást. Egy olyan probléma, amely hosszú hónapok vagy akár évek alatt alakult ki, nem tud megszűnni varázsütésre. A szakirodalom szerint a kevesebb mint 30 alkalom rövid, a 30-80 alkalom közepesen hosszú és a 80 alkalmat meghaladó folyamat számít hosszú terápiának.

+1. Az jár pszichológushoz, akinek nincsenek barátai.

A szeretetteljes emberi kapcsolatok nélkülözhetetlenek a lelki egészség szempontjából, és óriási szerepük van a nehézségek leküzdésében. A pszichológussal való kapcsolat többek között abban különbözik a családtagokhoz, barátokhoz fűződő kapcsolatoktól, hogy egy szakember semleges kívülállóként lát rá a hozzá fordulók életére, míg egy rokon vagy barát elfogult lehet, esetleg tart attól, hogy véleményével megbántja a másikat. A pszichológus semlegessége jól jön az olyan témák körbejárásakor is, amit a kliens még az akár hozzá közelállóknak sem mond el szívesen, attól tartva, hogy esetleg elítélik őt, ill. az adott információ kitudódása megronthatja a kapcsolatot.

 

Hamar Lilla integrál pszichológus