10 spirituális úton terjedő betegség

2012. dec. 12. | 16 hozzászólás

10 spirituális úton terjedő betegség

Ha körbenézünk a világban, a spirituális életben éppen annyi útvesztőt találunk, mint az élet bármely más területén. Tényleg elhisszük, hogy ha valaki már öt éve meditál, vagy tíz éve jógázik, akkor ő már emelkedettebb, mint a többiek? Jó esetben egy kicsit tudatosabb a problémáira – egy kicsit.

Ez a gondolat indított arra, hogy az elmúlt 15 évben a spirituális utak zűrösebb részeihez szükséges józan ítélőképesség kialakításáról írjak könyveket – mint a hatalom, szex, megvilágosodás, guruk, botrányok, pszichológia, neurózisok. De ide tartozik még a fejlődni vágyó emberek tudás hiánya miatti zavaros motivációja is. A szerzőtársammal, Marc Gafnival (író, spirituális tanító) könyveket adtunk ki, tanfolyamokat és tréningeket tartottunk, hogy segítsünk tisztán látni ezekben a kérdésekben.

Utazásaim során spirituális tanítók százaival és gyakorlók ezreivel találkoztam. Szinte arcon csapott az a felismerés, ahogyan a spirituális nézeteinket, élményeinket és világképünket alattomos és észrevétlen módon, a szexuális úton terjedő betegségekhez hasonlóan „fertőzik meg” a fogalmi tévedések. Ezek a tévedések a spirituális elvekhez kapcsolódó éretlen hozzáállásunkban és zavart megértésünkben gyökereznek.

A spirituális úton terjedő betegségek tízes listáját gyűjtöttem itt össze – a felsorolás nem teljes, de érdemes életünkben odafigyelni rájuk:

  1. Instant spiritualitás: egy olyan kultúrában, amely a sebességet, az egyszerre több dolog párhuzamos végzését és az azonnali eredményeket értékeli, ott a spiritualitás is nagy eséllyel instant spiritualitássá válik. Ez nem más, mint egy kollektív elképzelés arról, hogy az emberi létből adódó szenvedésektől könnyen és gyorsan meg lehet szabadulni. Egy dologban biztosak lehetünk: a spirituális átalakulás soha nem megy gyorsan.
  2. Hamis spiritualitás: úgy viselkedni, beszélni, öltözködni, mint amilyennek egy spirituális embert elképzelünk. A spiritualitás ilyen imitálásának annyi köze van a valódi spiritualitáshoz, mint egy leopárd mintás anyagnak az eredeti leopárdbőrhöz.
  3. Zavart motiváció: bár a növekedésre való vágyunk tiszta és igaz, gyakran keverednek hozzá olyan szükségletek, mint a szeretet, a valahova tartozás, a belső üresség kitöltése iránti vágy, az az elképzelés, hogy egy spirituális ösvényt követve megszabadulunk a szenvedéseinktől, valamint az a törekvés, hogy különlegesebbek, jobbak, sőt kiválasztottak legyünk.
  4. Azonosulás a spirituális élménnyel: az ego spirituális élményekkel azonosítja magát, és azt hisszük, mi magunk vagyunk az a dolog, amivel az élmény során találkoztunk. A legtöbb esetben ez az állapot nem tart örökké, de hosszúra nyúlhat a magukat megvilágosodottnak tartó és/vagy spirituális tanítóként működő embereknél.
  5. A spiritualizált ego: akkor alakul ki, amikor egy erős egóval bíró ember személyiségét a spirituális eszmék és fogalmak megtámogatják, így tovább erősítve az egoját. Az eredmény ilyenkor egy „golyóálló” személyiségszerkezet, ugyanis amikor az ego spiritualizálódik, elvágjuk magunkat minden új behatástól, segítségtől, építő visszajelzéstől. Megközelíthetetlenné válunk, elzárva ezzel magunkat a spirituális növekedéstől – mindezt persze a spiritualitás nevében.
  6. Önjelölt spirituális tanítók tömegei: manapság számos felkapott spirituális iskola működik, és ontják a magukat megvilágosodott mesternek gondoló embereket, akiknek a valós tudatszintje messze elmarad ettől. Úgy működik ez, mint egy spirituális futószalag: gyere, vedd át a tüzet, érezd meg te is, és bumm, megvilágosodtál, mostantól te is képes vagy hasonló módon megvilágosítani másokat. A probléma nem a tanításokkal van, hanem azzal, hogy ezek a tanítók spirituális mesternek adják el magukat.
  7. Spirituális gőg: akkor következik be, amikor egy gyakorló több éves kemény munka eredményeként elérkezik a bölcsesség egy bizonyos szintjére, és ezt az eredményt a további tapasztalatoktól való elzárkózásra használja. A spirituális felsőbbrendűség érzése szintén egy fajtája a spirituális úton terjedő betegségeknek, és úgy nyilvánul meg, hogy jobbnak, bölcsebbnek tartjuk magunkat másoknál, mert mi spirituálisak vagyunk.
  8. Csoportszellem, más néven ashram betegség: egy spirituális közösség normákat alakít ki a megfelelő gondolkodásról, beszédről, öltözködésről. Azok a személyek és közösségek, akiket megfertőzött a csoportszellem, elutasítják azokat az embereket, attitűdöket és helyzeteket, amelyek nem felelnek meg a csoport íratlan szabályainak.
  9. Kiválasztottság érzés: annak a hite, hogy a mi csoportunk spirituálisan fejlettebb, emelkedettebb, közelebb van az Igazsághoz – magyarul jobb, mint a többi csoport. (És ez nem csak a zsidókra érvényes.) Nagy különbség van aközött, amikor valaki megtalálja a maga számára leginkább megfelelő utat, tanítót, közösséget, vagy megtalálja az Egyetlen Igaz Utat.
  10. A halálos vírus: „én már megérkeztem”. Ez a betegség olyan súlyos, hogy végzetes lehet a spirituális fejlődésünkre nézve. Annak a hite, hogy mi már elérkeztünk a spirituális utunk végcéljához. Amint ez a hit beeszi magát az elménkbe, a fejlődésünk véget ér.

Ahogy Marc Gaffni tanítása szerint „a szeretet lényege az elfogadás”, úgy az önmagunk szeretetének lényege az önelfogadás. Csak olyan embert szerethetsz igazán, akit a teljes valójában tisztán látsz – önmagadat is ideértve.”

Marc tanítása szellemében én is úgy gondolom, a legkritikusabb pont a spirituális úton való tájékozódásban az, hogy fel tudjuk ismerni a személyiség egészét átható zavarokat és a mindannyiunkra jellemző önáltatásokat. Ehhez jó adag humorérzékre és a valódi barátaink támogatására van szükségünk. Amikor akadályba ütközünk a spirituális úton, a kétségbeesés, kételkedés és az önleértékelés lehet rajtunk úrrá, de bíznunk kell magunkban és másokban, hogy valóban változást hozzunk a világra.

szerző: Mariana Caplan
forrás: Huffington Post

Megosztom

16 hozzászólás

  1. Köszönöm!

  2. Valóban nagy zavar van a szellemi úton, de azt hiszem a vízöntő kor, amikor teljességében eljön, leleplezően fog hatni, és akik valójában a szellemi utat választották, ugyan úgy elfognak jutni a felismerésekhez, mint akik már valóban a helyes úton járnak. Talán szükséges az is, hogy legyenek önjelölt tanítók, mert ez egy erős kontraszt lesz akkor, amikor a szellem megjelenik.Talán itt is szükséges a kétpólusúság hiszen a kettősség mutatja meg mindig a közép utat. Ne feledjük el, hogy ez a melléfogás is lehet mindenkinek egy állomás, az ismeret szerzésre. Áldott utat mindenkinek.

    • Kedves Gabriella!
      Ne vedd sértésnek, de a te fejedben is uralkodik zűrzavar. Ateistaként szörnyülködök milyen sok embernek köd szált az agyára. 44 éves vagyok, több mind ezer könyvet olvastam (nem nagyképűségből írom ezt, hanem ld., hogy nem 2 sorból ítélek valakit). Kutattam, jártam templomba, zsinagógába és spirituális összejöveteleken, éltem, utaztam és gyakoroltam sok mindent az életben. El se hiszed mennyire nagy átverés bármelyik vallás, horoszkóp, spirituális mozgalom. Bocsánat, helyesbíttek. Olyan embereknek jó bármely “szellemi táplálék”, akik nem elég erős (AGYI) személyiséggel rendelkeznek vagy nem jutottak arra a szintre, hogy fejlesszék önmagukat független gondolkodóként. Én az utóbbiak között tartozom, szóval tudom mi van a másik táborban is. Olyan szavakat amit te használsz “vízöntő kor … szellem megjelenik … áldott …” ebben a rövid szövegben mutatja, hogy te is függsz. Nem tudsz önállóan gondolkodni.
      A fenti cikk jó, röhögtem nagyokat. Amikor az embereknek beadagolják, hogy “változás lesz a világban” és mindenki félelemből próbál valamilyen szellemhez csatlakozni (spiritualitáshoz, mert most ez a divat, nem a vallás) akkor én megkérem mindenkit, hogy soroljon legalább 10 évet, az utolsó 2-3000 évből, (amit még úgy ahogy ismerünk) amikor nem voltak változások. Ha ha ha!

      • Kedves Lázár Gábor! A rengeteg könyv elolvasása során, hány szerzőnek tudtál a szemébe nézni? Inkább értékeld a személyes megtapasztalásaidat és az legyen bármilyen területen, az a lényeg, hogy jobb emberré váljunk. Kellemes utazást!

    • Szerintem jól beszél a Gabriella :-) Erre mondja a Bibliában Jézus, hogy akinek van füle a hallásra az meghallja és szeme a látásra az meglátja azt amit kell ! Persze most nem szó szerint idéztem, de a mondanivaló a lényeg !
      Most hogy egy “új korszakba” léptünk, ez sok embert zavarttá, bizonytalanná, stb. tesz, ezért csak akkor tudjuk helyre tenni a dolgokat ha kérjük az ” égiek ” segítségét, hogy mutassák meg a Fény útját, stb. Amit most leírtam, annak nem a valláshoz van köze, hanem a tiszta spirituális gondolkozáshoz.

  3. Tökéletesen ráismertem valakire a közeli ismerőseim közül…Sajnos ezekkel az emberekkel nagyon nehéz bánni.

    • Kedves Éva :)
      Úgy gondolom, amikor a felsoroltakban nem a közeli ismerőseink, hanem önmagunk jut az eszünkbe, akkor tettük meg az első valamire való lépést a spiritualitás útján :)

    • Én is ráismertem valakire. Nem egyszerű…

  4. Én mindíg azt mondom, csak annak kell tanulnia aki “buta”:-)), a többieknek nem:-))

    • Kedves Andi!
      Az a buta tanul, aki szembe mer nézni magával, és fel meri vállalni a butaságát, és minél többet tanul az ember, annál inkább rájön, hogy mennyi mindent nem tud még ;)

      • Egyetértek Istvánnal :-))

  5. Igazán el kellene olvasnia minden “mester jelöltnek”!
    Sajnos egyre többen vallják magukat annak,pedig még csak az affelé vezető úton tartanak.Azt gondolom ezeket a beavatásokat nem lehet pénzen sem megvásárolni,mint sokan teszik.:))

  6. Értékes cikk, köszönöm szépen, úgy gondolom, ezekbe a betegségekbe mindenki beleeshet, aki fejlődni akar. Ezért kell egy jó mester, aki tükröt tart elém.

  7. Nem kell a barátokat mester címmel illetni, ígyis-úgyis tükröt tartanak. Csak legyen szem, ami észre veszi.

  8. A buta,ill. azt mondanám bolond,nincs tisztában saját bolondságával,így teljes az élete!Aki gondolkodik,azt gondolom általában embertársait fejtegeti,próbál rájönni mi miért van úgy ahogy,önmagunk megfejtése a legnehezebb,”hibáinkat”beismerni,és felülemelkedni az ÉN-en,az EGÓ-n,na az feladat! Mutasson valaki egy olyan embert,aki harmóniában áll mindennel ami körülveszi!!!!!!!!Az igazi MESTERE mindenkinek saját maga!

  9. Én is azt gondolom, a spiritualitás nevében túl sok az önjelölt mester és pont ne legyenek önjelölt tanítók, akik csak ámítást nyújtanak a lelki segítség helyett. Én legfőképpen azokat a spirituális tanítókat, képzetlen ezoterikusok , léleklátók, nem sorolom, tartom betegség terjesztőknek, akik még önmagukat is becsapják, és nem néznek szembe azzal a ténnyel, hogy valójában anyagi motiváció az elsődleges számukra. Hol itt az önfejlődés? Én sokukat kóklernek nevezem. Persze nem szeretnék abba a hibába esni,hogy általánosítsak, mert meg lehet, hogy vannak közöttük, valódi elhívatottak. Ha körbe nézel az interneten, egész iparág alakult a spiritualitásra építve, bemásolom: Bach-virágterápia, drágakő-terápia, auraszóma, prána gyógyítás, craniosacralis terápia, auraterápia, spagyrika, reflexzóna terápia, homeopátia, Schüssler-sók, antropozófus orvoslás, vizeletterápia, stb. Örülök, ha ezektől valaki meggyógyul, kérem jelentkezzen. Kérdezek egy vizeletterepautát, valóban gyógyító akar lenni vagy csak egy foglalkozást választott magának, amiről azt gondolja, meg tud belőle élni? Valaha csak vallások léteztek. Vagy a kisebb közösségekben volt egy bölcs, aki a jóságával nem önjelöltté vált, hanem jelöltté, akihez elmentek az emberek tanácsot kérni. De úgy gondolom, igazából a családok jól működő közösséget alkottak, ahol az öregek átadták a tapasztalataikat, jó szándékú tanáccsal segítették a bajba kerülőket. Az Embereknek, csak figyelniük kel a másikra, amikor szüksége van arra, hogy hangosan gondolkodjék, nem kell tanácsot adni, csak meg kell hallgatni, és már az is elegendő arra, hogy kiegyenlítődjék. Mert semmi másra nincs szükség. Az útvesztőkben azt keressük, egy kis vigaszt, reményt, hogy holnap is lesz nap, és jön öröm, sajnos jön vesztesség is, de mindent túl kell élni. Tanítani a gyerekeinknek, hogyan kell örülni az apró dolgoknak, igen tanítani, mert szemfényvesztő világban élünk. A beteg embereknek pedig segítenünk kell kézzel fogható dolgokkal, simogatás, szeretet, étel, ital, odafigyelés, anyagi segítség. Nem sajnálni kell őket, hanem együtt érezni velük, amiben a segítő kéz a lényeg.

Trackbacks/Pingbacks

  1. Spirituális halál 10 arca… | Igneum Book Blog - [...] fordítás forrás: Integrálönismeret.hu [...]

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Hamar Lilla integrál pszichológus